Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a Mátrai Visszhangok Vegyeskar!
Áldott, békés Karácsonyt kívánunk!
Köszönjük!
Szép szolgálatot! – így köszönt el tőlünk az egyik önkéntes 2021. szeptember 12-én reggel, amikor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére igyekezve, a kórusok beléptetőpontján áthaladtunk. Ez a szolgálat mindenképpen különleges volt: a vírushelyzet miatt másfél év kényszerű csönd jutott kórusunknak is, illetve egy félbehagyott felkészülés a zárómisére, még tavaly. Idén sem lehettünk teljesen bizonyosak abban, hogy nem lesz hiábavaló készületünk. De eljött a nap, amiért próbára jártunk itthon és önállóan, otthon is sokat tanultunk, amiért a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Templomba is felutaztunk próbálni augusztus végén, és amiért már péntektől a helyszínen készültünk, mintegy 2100-an. A gyülekezés és a mise zenei anyagának terjedelme miatt mindhárom nap hosszas csücsülés és ácsorgás volt szükséges a tűző napon, amit tovább nehezített a fokozott biztonsági intézkedések okozta időtöbblet, amit a lelátón kellett töltenünk. Az időjárás jelentette a legnagyobb kihívást mindannyiunknak, de dacoltunk vele, és maradt elég energiánk az éneklésre. Egy ekkora létszámú kórusban, csupa ismert és elismert karnagy, zeneszerző vezényletével megszólalni, elképesztő erejű, lélekemelő élmény volt. Mindezt Ferenc pápa jelenlétében, az általa celebrált misén… Lehetett volna más ez a szolgálat, mint szép? Ugye, nem. Így láttuk ezt bentről, és a visszajelzések alapján ezt érezték azok is, akik tévén keresztül követték a misét.
Mi azért, ha már a Hősök tere közvetlen közelében volt a szállásunk, a szombati gyertyás körmenetet is a helyszínen vártuk, és bizony ott is végig énekeltünk mindent, amit ismertünk.
A pandémia miatti korlátozások után egy ilyen eseményen visszatérni felszabadító, óriási élmény volt. Ha felmerült bárkiben is korábban (bennem felmerült – a szerk.), hogy ér-e ez az egész ennyi időráfordítást, megbizonyosodhattunk: ér. Ez a szentmise Ferenc pápa jelenléte nélkül is magasztos esemény lett volna, a Szentatyával együtt: leírhatatlan. Gyógyító, lelkünket feltöltő.
(1949-2020)
Pabolkovné Marika 2020. március 17-én reggel feladta a küzdelmet. Legyőzte a betegség, pedig mindvégig bizakodtunk, hogy aprócska, törékeny alkata ellenére ő lesz az erősebb. Feleség, édesanya, nagymama, kórustag távozott.
Hiányát már régóta érezzük, a 2018. évi karácsonyi koncertünk után már nem volt aktívan velünk, hosszú hónapok elteltével is csak telefonon, pár perc erejéig. Amikor kicsit jobban volt, egyszer-egyszer próbán, vagy a koncertünkön, a színpadon állva, a függöny mögött. De jött, érdeklődött, tudni akarta, hol tartunk, mit tanulunk. Mi pedig nagyon vártuk, hogy visszatér a szoprán soraiba, ahová nem csak a zene szeretete hozta, töltődni, kikapcsolódni jött. És ritkán üres kézzel, adakozókedve kiapadhatatlan volt.
Szoprán hangjával a kórust, kedves, derűs lényével a közösséget segítette, erősítette. Veszteségünk hatalmas.
A Mátrai Visszhangok Vegyeskar mély fájdalommal búcsúzik:
„Elvitted a derűt, a fényt, a meleget,
csak egy sugarat hagytál itt, az emlékeket.
Bennünk él egy arc és végtelen szeretet,
amit tőlünk, soha de soha senki el nem vehet.”
Nyugodj békében, drága Marika!
Kedves Támogatónk! Kérjük, támogassa egyesületünk, ezáltal a Mátrai Visszhangok Vegyeskar működését személyi jövedeladója 1%-ának felajánlásával!
A Mátrai Visszhangok Zenei Közhasznú Egyesület adószáma: 18588165-1-10
Köszönjük!