Mátrai Visszhangok Vegyeskar

Nyári-őszi történések

XVI. „Fúj, süvölt a Mátra szele” Nemzetközi Kórustalálkozó

2018. október 5-7. között ismét megrendezésre kerül a XVI. „Fúj, süvölt a Mátra szele” Nemzetközi Kórustalálkozó, mely az idén egyben minősítő hangverseny is. A rendezvény gerincét az október 6-án megrendezésre kerülő ökumenikus istentisztelet és azt követően a kórusok koncertje adja. Plakát és részletes program itt:

http://matraivisszhangok.hu/dokumentum/23/Plak%C3%A1t%202018.doc

http://matraivisszhangok.hu/dokumentum/24/megh%C3%ADv%C3%B3%202018%20z%C3%B6ld.pdf

Szeretettel várjuk a zenekedvelő közönséget.

Csókai csókának, mi jutott eszébe…

… meghívta kórusunkat a szeptember 22-i csókai Borfesztiválra (Szerbia), illetve a programok közé illesztett kórustalálkozóra. A „csóka” Tápai Tibor, a csókai Rákóczi Férfikórus vezetője, aki éveken át kitartóan ostromolta kórusunkat meghívásaival, de ezúttal végre eleget is tettünk annak. A jó hangulathoz nálunk bor sem kell, a helyi tambura zenekar muzsikájára még most is ott mulatnának fiaink, ha nem volna itthon is sürgős feladatunk, a nemzetközi kórustalálkozó.

A Recski Szövetség ünnepsége

Szeptember 15-én került sor a Recski Szövetség által évente szervezett állami ünnepségre a recski Nemzeti Emlékparkban, az egykori kényszermunkatábor helyén. Az idén is felkérést kaptunk a műsorban való közreműködésre, melynek természetesen most is eleget tettünk. Képek:

https://www.heol.hu/galeria/megemlekezes-a-recski-nemzeti-emlekparkban/

Bányász- és falunap Recsken

Szeptember 1-jén Bányász- és falunapot rendezett a recski önkormányzat a település három közösségi színterén. Ennek programjaiban most nem énekléssel, hanem nánicka sütéssel vettünk részt a Községi Parkban, mely ezúttal is nagy sikert aratott.

Palóc Párnafesztivál

2018. augusztus 25-én délután a mátraderecskei Palóc Párnafesztivál programjai keretében adtunk műsort a Népművészeti Ház szabadtéri színpadán. E fellépés keretében mutattuk be legújabb -palóc motívumokat tartalmazó, zsűrizett- fellépő ruhánkat, melyet a Hevesi Háziipari Szövetkezet népművészei szőttek le és készítettek el részünkre. Képek:

https://www.heol.hu/galeria/matraderecskei-parnafesztival-felvonulasa/

Szent István ünnepe

Immár hagyomány, hogy augusztus 20-án a recski búcsúi szentmisén és a Szent István napi ünnepségen közreműködik kórusunk. Idén is énekeltünk a szentmisén és a Szent István szobornál tartott megemlékezésen.

Göröngyös utakon…

Augusztus 9-12. között Kárpátalján kirándult a kórus (Makkosjánosi, Munkács, Visk, Técső, Beregszász, Szolyva, Vereckei-hágó). A szépséges látnivalókon túl igazán emlékezetesek az utak maradnak, illetve az a „sebesség”, mellyel ezeken közlekedni lehetett. Kórustársunkat idézve: „Figyeltem egy lepkét, nem tudtuk elhagyni.” De megérte.

Az utazás záróakkordjaként Rafajnaújfalu (Recsk testvértelepülése) református templomában, a vasárnapi istentisztelet kereteibe illesztve adott koncertet a kórus. Ezúton is köszönjük a helyi közösségnek a szeretetteljes fogadtatást, Recsk Nagyközség Önkormányzatának az útiköltség biztosítását, és nem utolsósorban kórustársunk, Csepregi Béla szervezőmunkáját.

A nyár közepén…

Karnagyunk, Vajk Zsuzsanna szép kerek évfordulókhoz érkezett az idén, születésnapja és karvezetői munkássága tekintetében is. Ebből az alkalomból kétrészes koncertet adtunk 2018. július 14-én a parádfürdői Freskó Étteremben, ahol rajtunk kívül a muzikális család, az első kórus és egy jelenlegi tanítvány is szerephez jutott.

Dalárnap 2018

2018. május 13-án ismét az Erkel Színházban jártunk, a Dalárnapon, amely harmadik alkalommal került megrendezésre. 33 határon innen és túlról érkezett kórus mutathatta meg magát, de az igazi élményt mégis az esti előadás jelentette most is. Idén Carl Orff Carmina Burana című kantátáját hallhattuk koncertszerű előadásban, Bogányi Tibor vezényletével. A résztvevő kórusok három tételben közreműködhettek, melyből legismertebb az O Fortuna tétel, ezt a koncert végén énekelhettük a Magyar Állami Operaház Énekkarával együtt.

2018-09-30

Kedves Zenekedvelő Barátaink!

Rég adtunk hírt magunkról, de nem vesztünk el. Február elején megkezdtük egész éves felkészülésünket, ami egyet jelent különböző fellépéseink műsorainak szimultán próbáival, közben pedig új és régi-új kórustagjainkat is megismertetjük repertoárunk jelentősebb darabjaival.

Első nagyobb feladatunkon már túl is vagyunk, április 14-én Nyírbátorban léptünk fel az V. Nyírségi Kórustalálkozón, mely kétévente kerül megrendezésre. A jellemzően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városokból érkező kórusok mellett egy szintén szatmári, csak épp a határ túloldaláról, Nagykárolyból érkező kórus vett részt rajtunk kívül a rendezvényen, összesen tíz kórus. Remekül éreztük magunkat, a muzsikán kívül jutott egy kis városnézés is, illetve közös vacsora és buli, ami hangulatát tekintve a recski bulikhoz volt hasonlatos. Szóval jó volt, otthon is éreztük magunkat. Köszönjük a Nyírbátori Tinódi Kulturális Egyesület Vegyes Kórusának a színvonalas kórusfesztivált és a szíveslátást.

Következő nagyobb megmozdulás a kórus életében a Dalárünnep, melyet tehát az idén sem hagyunk ki, és amelyre május 13-án kerül sor, az Erkel Színházban. Minden évben nagy várakozás ez, különös tekintettel az esti opera előadásra, mely ezúttal a Carmina Burana lesz.

További készülődésünk egyelőre maradjon titok, igyekszünk minden lényeges információt időben eljuttatni a kórusmuzsika iránt érdeklődőknek.

2018-04-23

A tizenötödik...

Nem jubileum, de mégis egy jelentős mérföldkő a 15 év. Ennyi ideje rendezi meg minden évben kórusunk a „Fúj, süvölt a Mátra szele” Nemzetközi Kórustalálkozót Recsken, mindig az aktuális emlékév jegyében. Ebből idénre kettő is jutott, így 2017. október 7-i összejövetelünkhöz a Kodály-emlékév és a reformáció 500 éves évfordulója adta a kereteket. Az előbbi apropóján rendhagyóvá tettük a találkozó első részét képező ökumenikus istentiszteletet, és Galyatető közelségét kihasználva a Kodály kápolnába utaztattuk a résztvevőket (Hold Kórus, Nyírbátor Tinódi Vegyeskar, Mezőkeresztesi Kamarakórus, Egri Vitézek Dalkör, Felsőtárkányi Dicsőítő Csoport, MH Légierő Zenekar - Szolnok, Mátrai Visszhangok Vegyeskar) és mindazon érdeklődőket, akik a buszokra még felfértek. Kodály Zoltán hatvan éven át járta a Mátrát, sokat pihent és alkotott Galyatetőn, gyakran épp ebben a kápolnában, ahol a Mátrai képek vagy a Missa brevis is született. Nem hagyhattuk ki. Kissé szűkösen voltunk ugyan, de akinek énekelnie „kellett”, benn volt, kinn pedig hangszórók segítségével hallhatóak voltak a benti történések. Az istentisztelet végén a Légierő Zenekar csodás produkcióját már a lépcsőn állva, napfürdőt véve hallgattuk. Ezután összkari előadásban elénekeltük a kórustalálkozónk címét is adó népdalt, majd a kápolna előtt felállított Kodály-emlékműnél koszorúzással tisztelegtünk. Hálásak vagyunk a lehetőségért, és ezúton is köszönjük Holló Istvánné Ildikó áldozatos munkáját a lebonyolításban, valamint Mátraszentimre Község Polgármestere, Stuller András szervezésben nyújtott szíves segítségét.

Visszatérvén Recskre egy kis szusszanás, falatozás következett, majd a Légierő Zenekarral az élen indult a zenés felvonulás a Művelődési Házba. Nagy Sándor polgármesteri köszöntője és Dr. Csepregi András evangélikus lelkész, teológus, az idei találkozó fővédnökének előadása után ismét az éneké és a zenéé volt a főszerep. Igyekeztünk mindannyian az aktuális emlékévekhez méltónak lenni: felcsendült jó néhány Kodály-mű és a reformáció zenéjéből is ízelítőt adtunk. Idén harmadszor volt vendégünk a Légierő Zenekar. Amikor itt vannak, nem mi, a házigazdák zárjuk a műsort, hanem ők, akik az esti programjuknak most könnyűzenét választottak, a hallgatóság nagy örömére, megalapozván a hangulatot a zenés-táncos vacsorához. Boldogan feledkeztünk bele e műfajba, közben megismerkedtünk a „legnehezebb” fúvós hangszerrel (pedig e sorok szerzője a műsor előtt poénnak szánta a kérdést a szolnoki fiú felé, hogy a locsolókannán mit játszik?!), és annak rendje s módja szerint repetáztunk is. Igaz, a közös művel visszarántottunk mindenkit Kodályhoz, de ezt talán senki sem bánta, a Toborzó (Háry János) nem először hangzott már el ezen a színpadon, sikerrel, most is köszönjük Dani Dávid énekművész és Varga Gergő Zoltán zongoraművész előadását, a kórusok lelkes közreműködését.

Bár az idővel kicsit megcsúsztunk, ezért jócskán éhesek is voltunk, mégis sokan táncra perdültek már a leves elfogyasztása közben, vagy épp a két fogás között. A finom vacsorát köszönjük az önkormányzat konyhájának, a talpalávalót a három kórustagunk által alkotott Univerzál Partyzenekarnak. És természetesen köszönet mindazon kedves önkéntes segítőnknek, aki évek óta segíti így, úgy vagy amúgy a kórustalálkozó gördülékeny lebonyolítását munkájával, pénzbeli vagy természetbeni támogatásával.

Cikk (és a galériában képek) a heol.hu oldalon: https://www.heol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-korusok-dalaitol-visszhangzott-a-matra-890535/

2017-10-14

Erdélyben jártunk

A Mátrai Visszhangok Vegyeskar és néhány vendége 2017. június 29-én hajnalban felkerekedett, hogy többek régi vágyát teljesítve kiránduljon egy nagyot Erdélyben. Sikerült! Az alábbiakban egynémely élmény olvasható.

Kirándulást terveztünk, de persze nem lehet ezt csak úgy megúszni. Első napi úti célunk Kolozsvár volt, ahol helyi idő szerint este 7 órakor fellépés várt ránk, a Farkas utcai református templomban. A hajnali kelés (le sem fekvés), a hosszú út és a hőség kellően kiszipolyozott mindannyiunkat, így amikor szállásunkat elfoglaltuk, csak zuhany alá, majd kinyújtózni vágytunk, másra nem is igen futotta volna az időnkből, készülődni kellett. Szép város Kolozsvár… ezt a buszból is megállapítottuk, ennél sokkal többre nem is igen maradt lehetőségünk. Igaz, az ablakokból csodálatos panoráma tárult szemünk elé. A városban koncert, vacsora, esti séta a közelben és a kidőlés jutott, városnézés nem, az fájó hiány marad egyelőre.

Másnap reggel 9 órakor már a tordai sóbánya bejáratánál várakoztunk, majd rögvest bebocsátást is nyertünk. Sóbányából van már jó néhány a „repertoárban”, lengyel emlékeink után, százegynéhány lépcső láttán arcizmunk se rándult, könnyedén abszolváltuk. Utána már csak lifteztünk, le-fel, leszámítva egy-két lelkesebb társunkat, aki fölfelé is lépcsőzött. Közben nézelődtünk, csodálkoztunk, csónakáztunk… már aki. Szerencsére mindenki megjegyezte a 14-es számot, így egymástól függetlenül is, hiánytalanul kitaláltunk. Egy szembe jövő magyar csoportnak –amelyben a csoportvezetőt az iránt faggatták, hogy eltévedhetnek-e - hiába próbáltuk beadni, hogy de bizony, el lehet ott tévedni, rém sótlanok voltak, egyetlen kósza mosollyal sem díjazták igyekezetünket, még csak egy Jó napot! sem hangzott el válaszul köszönésünkre. Hmm.

Innen Gyimesbükkre igyekeztünk, az ezer éves határ közvetlen közelébe, a Tatros (Tatáros) folyó partjára, a Deáky Panzióba. Az ízletes, tájjellegű vacsorához házigazdánk, Deáky András szép gondolatait kortyoltuk (no meg finom hargitai ásványvizet), majd ezt követően pár perces sétával elértük a 2008 évre helyreállított vasúti őrházat, ahol a kórus szalagját hozzánk illő módon helyeztük el. Szálláshelyünkön és itt az őrháznál is számos bizonysága akadt, hogy igen sok magyar vendég (zarándok) keresi fel e helyeket. Meglátogattuk még a római katolikus templomot és a közvetlen környezetében található látnivalókat.

Másnap reggel búcsút intettünk, és indultunk Csíkszeredába, ahol aznap került megrendezésre az Ezer Székely Leány Napja elnevezésű ünnepély. A város főterén megtekintettük a dalos-táncos nyitórendezvényt, majd a székely települések csoportjainak felvonulását. A piros-fekete csíkos népviseletbe öltözött leányok mosolyogva integettek, a legények kalapjukat illendően megemelve köszöntötték a nézőközönséget. Kórusunkból többen készülnek a parádi Palóc napok rendezvényére is, szintén felvonulni, így nem csoda, ha olykor-olykor méretmegjelöléssel jelezték, hogy az ilyen meg olyan csizma vagy az árvalányhajas kalap nekik is jó lenne. Innen a csíksomlyói kegytemplomhoz mentünk. Néhányan bementek, többen kinn hallgattuk a szentmisét, és volt, aki már ekkor nekivágott a Nyeregnek. A templom bejáratánál kedves recski ismerősökkel is összefutottunk. A mise után felkerekedett az ezer székely leány (és a hozzájuk tartozó legények) illetve több ezer érdeklődő látogató a Nyeregbe. A fiatalok a rövidebb, ám sokkal meredekebb csapásokon indultak felfelé (a lenti útról a látvány filmbe illőnek tetszett), a többség azonban a szintén elég meredek, köves zarándokúton vánszorgott a viharos széllökésekkel súlyosbított hőségben, levegő és a szalmakalapok után kapkodva, meg-megpihenve. A helyiek nem vádolhatók puhánysággal, az idősebbek bottal, a fiatalok babakocsival illetve gyermekükkel a nyakukban is nekivágtak az útnak, valószínűleg ugyanolyan természetességgel tették ezt, mint ahogy a pár hónapos babát is népviseletbe öltöztették. Időben kell ezt elkezdeni, mire értelmük nyílni kezd, magától értetődő lesz e viselet. Egy jókora hátaslovon szintén népviseletbe öltözött, szőke fonatos leány lépegetett felfelé, egyik kezében elemózsia, amit menetközben fogyasztott, a másikkal okos telefonján babrált… így hát kapaszkodni nem maradt kéz. De nem is kellett, bizonyosan nem aznap ült először lovon. Egy éppen pihengető hölgy megkérdezte, hogy nincs-e mögötte egy szabad hely, mire a leányzó szívélyesen invitálta: „Tessék felpattanni!” Megmosolyogtató volt a „felpattanás” gondolata, miközben a meredély és a kánikula miatt a puszta létezés is sok energiát kívánt.

A székely fiatalok pedig nem csak megmászták a hegyet, hanem még táncra is perdültek a színpadon. Valamennyi hagyományőrző csoportot nem tudtuk megnézni, még a kézműves kirakodóvásárt is végigjártuk, majd elindultunk lefelé, hogy Hargitafürdőn, a Csíki Panzióban végre megpihenhessünk.

Vasárnap ismét Csíkszeredába utaztunk, ahol a református templomban a kolozsvárinál rövidebb műsort adtunk a szentmise végén. Egy könnyű ebédet követően ellátogattunk a Makovecz Imre által tervezett Millenniumi Templomba. Visszatérvén szállásunkra többen úgy döntöttek, hogy megmásszák a Csicsói-Hargitát, amely az 1340 méteren lévő panzióhoz képest további négyszáz méter szintkülönbséget jelentett még, változatos és igen meredek terepen. De aki nekivágott, teljesítette. Medvével nem találkoztak, pedig igen csak keresték. De ezen a napon a környék valamennyi medvéje jámbor módon a saját kis lelkével (vagy más turistákkal) volt elfoglalva, és nem vágyott a mieink társaságára. Este még tartottunk egy záró bulit, ahol az előző napokhoz hasonlóan előkerült a tangóharmonika, de a környéken élőkre tekintettel csak visszafogottan nótázunk, táncoltunk.

Július 3-án reggel elindultunk haza, megálltunk még Farkaslakán, Tamási Áron síremlékénél, elhelyeztük szalagunkat a kopjafán, majd a „kötelező program” Korondot sem hagyhattuk ki. Innen aztán meg sem álltunk hazáig.

Mind a gyimesbükki, mind a hargitafürdői szállásunkat jó szívvel ajánljuk baráti társaságoknak, a vendégszeretetet, a kényelmes szállást és a bőséges, finom ételeket mi sem feledjük. Mint ahogy a meséket idéző, átláthatatlan sötét rengeteget sem, amely utunk során gyakran fölénk magasodott.

Utunkat kórustársunk, Nagy Miklós szervezte és koordinálta, akinek ezúton is köszönjük munkáját, türelmét és a sok-sok érdekességet, amit útközben mesélt.

Mire e sorok publikussá válnak, már túl vagyunk a XXX. Palóc Napok szombati napján is, amelyen a szokásoknak és kívánalmaknak megfelelően a Palóc Étkek Utcájában nánickát sütöttünk, kb. ezer darabot. Mire az utolsót is kisütöttük, leszakadt az ég. Köszönjük mindazoknak, akik adományaikkal támogatták kórusunkat! Köszönet illeti önkéntes segítőinket, akik felszereléseinket szállították, gyúrtak, nyújtottak, sütöttek és kínáltak, valamint közreműködő kórustagjainkat, aki a még ki sem pihent utazás ellenére reggeltől estig talpon voltak, és lelkesen tették a dolgukat.

2017-07-08

Melódiák szárnyain… meghívó Fülekre

Kedves Barátaink, kedves Érdeklődők!

A Mátrai Visszhangok Vegyeskar a füleki Melódia Női Kar meghívására 2017. június 24-én (szombaton) 18 órától a IX. Nemzetközi melódiák szárnyain kórustalálkozón ad műsort.

Helye: Római katolikus templom (Fülek, Szlovákia)

A hely szellemének megfelelően műsorunkon főként egyházi művek szólalnak meg. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2017-06-22